Losinj-t, és Cres-t egy szigetnek "teremtették", azonban a római korban, a hajózás megkönnyítése érdekében, egy csatornával szétválasztották őket, így létrejött Cres, amely még a szétválasztás után is Horvátország legnagyobb szigetének számít, és Losinj, amely az Adria 11. legnagyobb szigete lett. 

A helyiek szigetüket Zöld Szigetnek nevezik, mert eltérően az általában jellemző kopár adriai szigetvilágtól, itt hatalmas, örökzöld fák enyhítik árnyékukkal az erős nyári napfényt. A városok rendkívül kellemes mediterrán hangulatot sugároznak.

Losinj sziget arculata rendkívül változatos, több ország szépségét rejti magában.

1280-ból származnak az első arra vonatkozó adatok, hogy telepesek érkeztek ide a kontinensről. A Losinj nevet először 1384-ben említik. A Velencei Köztársaság bukása után Losinj az Osztrák-Magyar Monarchia része volt 1918-ig, a Monarchia összeomlásáig, majd az olasz fennhatóság következett, 1943-ig. 1945-ben a szigetet annektálta Jugoszlávia. Losinj sziget 1991-től tartozik Horvátországhoz, ekkor hirdette ki a Jugoszláv Szövetségtől való elszakadását. 

A ~9000 lakosú színes Mali Losinj, a sziget üdülőközpontja. Bár nevének jelentése Kis Losinj, mégis ez számít a nagyobb településnek Veli Losinjhoz (Nagy Losinj) képest. Évi 2600 napsütéses órával Európa legnaposabb területei közé tartozik.

A Čikat öbölben számos, - még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből fennmaradt - Habsburg villa található, köztük a Sissy-nek épített nyári rezidencia is, melyet sajnos élvezni már nem tudott.

Gyakori vendégek a delfinek is, a sziget környékén él egy 150 egyedből álló kolónia. Mali Losinj-ból gyalogos és kerékpáros közlekedésre egyaránt alkalmas betonozott sétány indul végig a tengerparton Veli Losinj-on és Rovenska településen keresztül a csodálatos, hatalmas agave kaktuszokkal tarkított Javorna, Jamna öblökig. A szigeten összesen 250 km hosszú gyalogos- és kerékpár útvonal található.